Erhart Szilárd honlapja
This is an example for an image
"Az idők változnak..."
Business picture

Publikációk

Összefoglalók ("abstracts")

Az angol nyelvű publikációim teljes listája az angol nyelvű oldalonérhető el.

Erhart, Sz.– Vasquez-Paz,J.,L.: Monetáris tanácsok optimális mérete: elmélet és nemzetközi gyakorlat MNB Füzetek, 2007/6

This is an example for an image

Egy optimális méret döntéshozó testület megközelítőleg 5-9 tagú, bár speciális körülmények között ennél enyhén nagyobb is lehet. Elméleti modellünk segítségével a kérdést a monetáris politikai döntésekért felelŐs testületek, a monetáris tanácsok (MT) esetében vizsgáljuk. Az MT optimális méretére hatással van az MT tagok információnak megbízhatósága, ami a monetáris övezet nagyságától és a gazdasági stabilitástól függ. Elméleti modellünk következtetéseit alátámasztották az ökonometriai vizsgálatok, amelyeket egy 85 elemű, 2006-os jegybanki kérdőívből származó mintán végeztünk el. A kérdőív adatai a további kutatásokhoz letölthetőek az internetről. Eredményeink alapján a nagyobb monetáris övezetekben a monetáris tanácsok tényleges mérete közel van a becsült optimális mérethez, de több kisebb országban túl nagy, illetve túl kicsi az MT-k mérete. This is an example for an imageTöltsd le a kérdoív adatait excel formátumban.

Erhart, Sz.: A budapesti közlekedési dugók okai és következményeiKözgazdasági Szemle,LIV. évf., 2007. május

This is an example for an image

A fenntartható gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele a jól működő közlekedési hálózat. Az írás legfontosabb célja az, hogy felhívja a figyelmet az egyre intenzívebb budapesti személygépkocsi-használat és a forgalmi torlódások gazdasági vonatkozású problémáira. Az úthálózat fizikai korlátai miatt a fővárosiak utazási igényét a jövőben csak a gépkocsinál hatékonyabb tömegközlekedéssel lehet kielégíteni. Amennyiben nem sikerül az autók térhódítását megállítani, a forgalmi dugók költségei, az időveszteségtől kezdve, az üzemanyagköltségeken át, a környezetszennyezésre visszavezethető kiadásokig egyre nagyobb terhet jelentenek majd Budapest számára. A torlódások csillapításához a nemzetközi tapasztalatok alapján elkerülhetetlen a negatív ösztönzők alkalmazása. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb forgalomszabályozási megoldásának a belvárosi útdíj bizonyult a világ számos nagyvárosában. London és Stockholm példája azt bizonyítja, hogy a városlakók támogatják a közérdeket szolgáló közlekedési intézkedéseket, még akkor is, ha azok az autóhasználat korlátozását jelentik. This is an example for an imageTöltsd le a tanulmány adatait és ábráit ,excel fájlban.

Erhart, Sz.: Az egynapos bankközi kamatszint alakulását meghatározó tényezőkMNB Műhelytanulmányok 34., 2004.

This is an example for an image

A tanulmány a hozamgörbe legrövidebb végét jelento egynapos (overnight - O/N) kamatokat, illetve a kamatszintet befolyásoló tényezőket vizsgálja a magyarországi adatokon. Az MNB-nek sok más jegybankkal ellentétben nincsen közvetlen egynapos kamatcélja, az O/N kamatszint eltérését az irányadó kamatszinttől azonban korlátozza eszköztárának kialakításával. Egyrészt az MNB kötelezo tartalékszabályozása megengedi, hogy a bankok a tartalékolási periódus átlagában tegyenek eleget tartalékkötelezettségüknek, ami az egynapos kamatszint ingadozását csökkenti. Emellett az MNB fedezett hitele és betéte által meghatározott kamatfolyosó közvetlenül korlátozza az egynapos bankközi kamatszint maximális ingadozási sávját. A tartalékteljesítési átlagolás hozamingadozást mérséklő szerepe a vizsgálatok alapján nem tökéletes, hiszen egyértelmű szezonalítás figyelhető meg az egynapos kamatszint tartalékperióduson belüli alakulásában. A kumulált túltartalékolási pozíció lényegesen gyakoribb, mint a kumulált alultartalékolási, ezért az egynapos kamatszint jellemzően az irányadó kamatszint alatt tartózkodik, és a tartalékperiódus végén az egynapos jegybanki betét kamatáig csökken. Emellett a statisztikai vizsgálatok alapján a likviditást szűkíto sokkok jellemzően erősebb, megközelítőleg kétszer akkora hatást gyakorolnak a bankközi kamatokra, mint a likviditást bővítő sokkok. Ehhez az autonóm likviditási tényezők, elsősorban az államháztartási számlák ingadozása is hozzájárulhat, amely különösen az áfabefizetések idején magas. Intézményi korlátok (hitellimitek, a tartalékkötelezettségtől való maximális eltérés korlátozása, erős koncentráció) miatt a bankközi piac csak korlátozottan képes a likviditás hatékony rendszerszintű elosztására, ami szintén magyarázatul szolgálhat a magyar bankrendszerre jellemző aszimmetrikus likviditáskezelési magatartásra.

Csávás, Cs. - Erhart, Sz.: Likvidek-e a magyar pénzpiacok?MNB Műhelytanulmányok 44., 2005.

This is an example for an image

Tanulmányunk tárgyát a pénzügyi piacok működésének egyik fontos jellemzője, a piaci likviditás képezi. A piacok megfelelő likviditása a piaci szereplők, valamint a jegybank szemszögéből egyaránt kitüntetett jelentőséggel bír. A piaci szegmensek közül egyrészt a hazai forint-euro spot devizapiacot vizsgáltuk, amely az ország külgazdasági nyitottsága miatt kiemelkedő fontosságú. Másrészt a forintban kibocsátott államkötvények piacát elemeztük, amely fontos szerepet tölt be a jegybanki kamatpolitika közvetítésében. A piaci likviditás mérésével foglalkozó irodalom áttekintéséből több hasznos tanulságot is levonhatunk. Egyrészt a likviditás csak több likviditási dimenzió mentén értelmezhető egyértelműen. A likviditás ún. feszesség dimenziója a tranzakciós költségeket jelenti, amelynek jellemző mutatója a bid-ask szpred. Egy másik fontos dimenzió a piac mélysége, amelynek közelítő mutatójaként legtöbbször a piaci forgalmat szokták használni az irodalomban. Ennek megfelelően az empirikus vizsgálatok során a két főbb likviditási mutatót, a bid-ask szpredet és a forgalmat nemcsak elkülönülten, de azok összefüggéseiben is megvizsgáltuk. Egy további lényeges következtetésünk, hogy az egyes likviditási mutatók gyakran ellenkező irányú jelzéseket adhatnak a piaci likviditásról, ezért is fontos az egyes mutatókat együtt nézni.

Barabás et al: A felértékelődési spekuláció kezeléseMNB Háttértanulmányok, 2003/3.

This is an example for an image

2003. január 15-én és 16-án intenzív spekulatív támadás indult a forint árfolyamsávja ellen. A tanulmány a felértékelődési spekuláció előzményeit, a spekulációs időszak eseményeit és az azt követő konszolidációt mutatja be a piaci folyamatok és a monetáris politikai döntések elemzésén keresztül. A tanulmány megállapítja, hogy a felértékelődési spekuláció több szempontból is irracionális és megalapozatlan volt. Az MNB kamatlépéseivel és a jegybanki eszköztár megváltoztatásával rövid idő alatt sikeresen tudta visszaverni a felértékelődési spekulációt. A jegybanknak sikerült lokalizálnia a spekulatív támadás bankközi piacot ért hatásait. Az MNB devizapiaci jelenlétével megteremtette a spekulatív tőke gyors és kontrolált kiáramlásának lehetőségét, hogy az árfolyam esetleges nagymértékű gyengülése se a dezinflációs folyamatot, se pedig a pénzügyi rendszer stabilitását ne veszélyeztesse. A spekulációban résztvevő befektetők jelentős veszteséget könyvelhettek el, miközben a spekulációt követő piaci folyamatok a bankrendszer nyereségének növekedése irányában hatottak.

Erhart, Sz.: MNB kéthetes betét: tények és félreértésekMNB Pénzpiaci Konzultatív Fórum, 2006.

This is an example for an image

Az elemzés az MNB kéthetes betéti eszközét vizsgálja gyakorlati szempontok alapján. Legfontosabb célunk, hogy a kéthetes betéttel kapcsolatban a pénzpiaci elemzésekben gyakran felmerülő kérdésekre választ adjunk. Egyrészt megmutatjuk, hogy a kéthetes betétállományban 2004 eleje óta végbement dinamikus emelkedés legfőbb oka az állami hiány devizafinanszírozása, illetve a devizaforrások jegybanknál történő forintra váltása volt. A jegybanki eszközök állományának magas szintje általánosan jellemző a környező országokra. Különbséget jelent azonban az, hogy a szomszédos országokban a növekedést nem elsősorban az állami adósságfelvétel okozta, hanem a külföldi tőkebeáramlás más csatornái érvényesültek. A kéthetes betétállomány emelkedése kapcsán azt is megmutatjuk, hogy a hitelintézetek jegybanki betételhelyezései nem befolyásolják az állampapírkibocsátások eredményességét.


    

Kedvenc oldalaim

Újdonságok